Kit ránt magával a zeneipar?

[TheElf]

Kivételesen messziről kezdeném a történetet. Néhány hónapja volt arról hír, hogy az amerikai hatóságok rákérdeztek, hogy is lehet az, hogy a RIAA és az MPAA figyelmen kívül hagy minden olyan tanulmányt ami a filecserét nem károsnak mutat, és a független kutatásokkal szemben ragaszkodnak a saját nem túl megalapozott adataikra. De miért tenne így a zeneipar?

Nem megoldás az sem, hogy a P2P elleni fellépés miatt éri meg hazudni, hiszen ha a P2P hasznos a zene és filmipar számára, akkor miért akarnának ez ellen fellépni? És különben is, akkor miért is csökkennek az eladások pont akkor, amikor az interneten folyó illegális letöltések mennyisége növekszik? Van-e jobb kapocs a két trend között mint a RIAA és MPAA feltételezése?

Egyetlen jobb kapcsot tudok kapásból említeni: A szórakozás különböző formái versenyeznek egymással az időnkénrt és a pénzünkért. Ha többet internetezünk (játszunk internetes játékokkal, stb) akkor kevesebbet hallgatunk zenét, nézünk filmet. Az Internet térhódítása így a zeneiparnak vesztességet okoz, viszont törvényszerűen nő vele együtt a filecsere forgalma is.

Létezik egy kevésbé egyértelmű kapcsolat is: Ha az Interneten vásárolunk azzal a helyi lemezboltok vásárlókat vesztenek, ha pedig ezek nem tudnak gazdaságosan működni, marketingre költeni, stb. akkor olyan vásárlókból is kevesebbet érnek el akik nem interneteznek.

És még egy apróság: Az MP3 megjelenése is kapcsolódik a net és a számítógép terjedésével.

Míg korábban a kazetta megjelenésével (rossz minőségben tudtál másolni) sokan megvették újra a lemezen már birtokolt zenéket, a CDkre váltás is ismételt vásárlást hozott, működtek a vállogatáslemezek (kazetták) is, akkor is, ha az ezeken lévő számokat amúgy már birtokoltuk.

AZ MP3 megjelenése viszont nem hoz ismételt vásárlást. Ráadásul nem merül fel a vállogatások vásárlása sem. Lehet számonként is vásárolni.

És a kisebb, kezdő zenekarok a zeneipar közreműködése nélkül is eljutnak a fogyasztóhoz, furcsa konkurenciát teremtve. A nagyobb választék miatt többféle zene fogy, de jóval kisebb példányszámokban, romlik a volumenhatékonyság...

Míg korábban az újabb technológiák jobb hangzást jelentettek, ez is serkentette az eladásokat, addig a DVD-Audio és hasonló formátumok elkaszálása azt is jelenti: A CDnél, MP3nál nem terjedt el jobb megoldás. Nem veszel a jobb térhangzás, stb. kedvéért új albumokat...

A pocsék volumenhatékonyság okán egy CD árában egyre nagyobb részt kapnak a költségek (akár a kiadó, akár a forgalmazó, kereskedő költségei), nehezebb kedvezményt adni, csökken a profit.

Természetesen az Internet, számítógépes játékok, konzolok, stb. mellett pl. az olcsóbb utazás (fapadosok) is versengenek a zeneiparral. Disco helyett mehetsz Párizsba is...

A zeneiparnak viszont ezekre a kérdésekre nincs válasza, nem tudják a költségeket úgy csökkenteni, hogy továbbra is legyen megfelelő profitjuk, stb. Ha ez tudatosul befektetőkben, bankokban, partnerekben (boltok, stb) az nagyon sokat árthat a zeneiparnak. Kell egy bűnbak, lehetőség elfedni ezeket a szempontokat néhány mondvacsinált szemponttal.

Nos itt jön a képbe a kalózkodás. Hiába hasznos a P2P a zeneiparnak sok tanulmány szerint - ha nem vesszük figyelembe, hogy a versenytársakat (netezés, videojáték, stb) is legalább ennyire erősíti - mégis többet ér bűnbakként.

A zeneiparnak talán - rövid távon.

Természetesen a filmipar számára is akadnak hasonló kihívások...

A problémák felszínre kerülése, a bűnbakkeresés okán való hitelvesztés viszont szép bukásra ad lehetőséget, és akár másokat is magukkal ránthatnak. De kik lehetnek az érintettek?